Mindegy?

1. És egyszer csak megértettem mit szeretnél mondani. Már milyen régóta próbálod elmagyarázni, de csaknem akartam meghallani. És tudom, te soha nem erőltetnél rám semmit. Se senki másra. Te mindig alázattal jösz, alázattal szólsz és alázattal gyógyítasz.
Megértettem a szeretetedet. Megértettem, hogy te szeretni fogsz, és meg fogsz áldani bármit is teszek. Mert különleges vagyok számodra. Mert fontos vagyok számodra.
Megértettem, hogy amit kérsz, azt nem azért kéred, hogy megtegyem és utána megáldhass. Mert te megáldasz így is úgy is. Mert te szeretsz így is úgy is. Ez nem rajtam vagy a cselekedeteimen múlik, ez csakis a te végtelen szereteteden múlik.
Bárhogy is döntök, te szeretni fogsz! Ez milyen felfoghatatlan! Bárhogy is döntök te megáldod az életemet.

2. És egyből azt is megértetem, hogy ha viszont engedelmeskedem, akkor ezerszeresen megáldasz!
Élhetek a te szeretetedbe bújva egy áldott életet nagyjából úgy, ahogy én képzeltem.
Vagy élhetek a te mérhetetlen szeretetedben ragyogva egy ezerszeresen megáldott életet, úgy ahogy te képzelted! Hmm, micsoda különbség!

Én nem fogok megelégedni az átlagossal, el fogok merülni a szeretetedben!
Nekem kell az áldás, kell a jelenléted, kellenek a kijelentéseid, kell hogy megszólíts, kell hogy bátoríts, kell hogy megerősíts, kell hogy figyelmeztess, kell hogy beleremegjek az éritésedbe, kell hogy lássam ahogy rám mosolyogsz, kell hogy mutasd hogy minden rendben, kell hogy menyugtass, kell hogy elmerüljek a a kijelentéseid mélységeibe, kell hogy halljam hogy azt mondod szeretsz, kell hogy érezzem hogy megvédesz, kell hogy lássam mi mindent adsz nekem, kell hogy lássam mit terveztél számomra, kell hogy érezzem hogy erőt adsz mikor nem bírnám tovább, kell az az érzés mikor tudom hogy itt vagy, kell az az érzés mikor gyógyítasz!
Kell, hogy a te mérhetetlen szeretetedben ragyogva egy ezerszeresen megáldott életet éljek, úgy ahogy te képzelted!